Fél évszázados pihenő után 2011 júniusában újra beindult Szarvason a Szárazmalom az Ady Endre utcában. A közelmúltban renoválták az épületet, és fel lett újítva a mechanika is, így minden készen állt arra, hogy ismét lovakat fogjanak a kerékbe, hogy mozgásba hozzák az öreg szerkezetet.
„Ahogy azt a Tessedik Sámuel Múzeum, és egyben a Szárazmalom igazgatója, Roszik Zoltán elmondta, ez a mai alkalom tulajdonképpen egy nyilvános főpróba, a jövőben időről-időre szeretnék beindítani ezt az egyedülálló történelmi ritkaságot”.
A malmot egyébként azért nevezik „száraz”-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. Az alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű szárazmalom 1836-ban épült, a Bolza család készíttette szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint.
A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A XIX. század második felében az egyik kerengősátrat lebontották. A 14,3 m átmérőjű, gúla alakú keringősátra téglapilléreken áll, magassága 9,6 m. A fő szarufákat a csillaggerendázat fogja össze. Közepéből ered a császárfa, melynek feje a tetőn felül csillagformára faragott. A malom járó kereke 13,3 m, bálványa 4,8 m, utóbbi a bálványtalpon áll, A kerengő talpába 420 akácfog ékelődik be, mely forgatja az orsókat, azok pedig a malomköveket. A vályogfalú, nyeregtetős, zsindely fedésű malomházban van a kőpad, ezeken helyezkedik el a két kőpár.
(forrás: www.szarazmalom.hu).
A XIX. század végéig takarmány- és gabonamagvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántolt, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. 1968-ban vásárolta meg az állam.
A XIX. század végén egyébként még mintegy 2000 szárazmalom működött az országban, ma csak három maradt meg belőlük, s a szarvasi az egyetlen, amely eredeti helyén van és ma is működik. A másik két hasonló szerkezetű szárazmalom a szatmári Tarpán van, a Vámosoroszi szárazmalom pedig áttelepítve az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Szentendrén látható.
a térképen a 7-es számmal jelölt helyen találjuk a szárazmalmot
(forrás: TKM, Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtár)
