A nevezetes koordinátáknak, különleges földrajzi pontoknak mindenhol megvan a maga turizmusa. Sokan utaznak például a norvégiai Északi-fokra, de szeretnek az emberek az Egyenlítőnél is fotózkodni, egyik lábukkal a déli, másik lábukkal az északi féltekén állva. Én most Magyarország egy nevezetes földrajzi pontjára hívom az olvasót: a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence mértani közepéhez Szarvason.
A történelmi Magyarország és a Kárpát-medence mértani közepét még 1880 körül Mihályfi József szarvasi tanár határozta meg. A Szarvas városában található emlékművet egy rövidebb túrával kereshetjük fel a Holt-Körös gátján. Ezen vezet egyébként az 1250 méter hosszú Szarvasi Történelmi Emlékút is, mely Lestyán Goda János szobrászművész fa alkotásaival mutatja be nemzetünk történetének korszakait 17 stáción keresztül. Az utat Szentegyháza és Barót erdélyi testvérvárosok székelykapui őrzik 2000 óta. A nevezetes pontot 1939 óta egy 6,5 méter magas, belső szerkezet nélküli, négyszárnyú vitorlával ellátott malom jelöli (északi szélesség 46 fok 51’ és keleti hosszúság 20 fok 34’).
Szarvastól egyébként a Kárpátok teteje, a Gerlachfalvi-csúcs 260 km légvonalban, Pozsony 296 km, Fiume 504 km, Belgrád 228 km, a Kárpátkanyarban lévő Kovászna pedig 447 km.
A szarvasi középponthoz tett túrához a Kárpátia Térképműhely által 1999-ben készített, 1: 120000-es méretarányú Békés megye térkép ajánlható, melynek hátoldalán Szarvas környéke 1: 40000-es méretarányban szerepel.
Fotók: Barna Béla (2003)
